Ijesztő képet mutat az európai lakásállomány, és hazánkban sem múlja felül ezt az átlagot a lakóingatlanok állapota. Általánosan megfigyelhető az alacsony megújulási ráta, melynek eredményeként Európában nagyjából 80 millió ember él olyan épületben, amely valamilyen módon káros lehet az egészségre. Itthon ez minden harmadik emberre vonatkozik, a legalacsonyabb kockázatot pedig a beltéri klímaegységekhez kapcsolódó veszélyek jelentik. Sürgős volna tehát a lakóépületek energetikai korszerűsítése. Mindazonáltal a lakosság takarékai úgy tűnik, kimerültek, az állam pedig sem a CSOK 2024-es, sem az Otthonfelújítási támogatás jövőjéről nem hozott döntést.
Elkeserítő állapotok: Magyarországon minden harmadik ember az egészségére ártalmas épületben lakik
Nincs áll jól a szénája a magyar építőiparnak. A jelen állapotokat igen sok tényezőnek köszönhetjük, melyek eredője az, hogy jelentős áremelkedés tapasztalható annak ellenére, hogy mind a teljesítmény, mind a növekedések mérsékeltebb a jelen piacon. A termelési volumen önmagában változékony és kiszámíthatatlan tendenciákat mutatott az elmúlt években, amit természetesen a koronavírus-járvány is csak tovább tetézett, de nem segítettek a helyzeten a világgazdasági és világpolitikai események sem, melyek folyamatosan újrarendezik a gazdasági teret. Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke ezeket a témákat is érintette az Indexnek tett nyilatkozatában, sőt, a szakember úgy becsüli, még mindig nem érte el az építőipar a mélypontot.
Azt is kiemelte, hogy hiába várja tárt karokkal az építőipar a kormány energetikai felújítást ösztönző, illetve energetikai megtakarítást szorgalmazó lakossági pályázatait, az uniós források megérkezését, az ezeket követő előnyös változások hatásait idén még biztosan nem lesz módunk kiélvezni. Az ingatlanpiac sem mutat rózsásabb képet jelenleg, a szakértők mégis bizakodóak a növekedési előrejelzésekkel kapcsolatban. A közelmúlt éveinek nemzetközi helyzete kapcsán kirobbant 2022-es energiaválság hatására az ingatlanpiac alapjaiba épült bele az egyes lakóépületek energetikai, energiahatékonysági jellemzője. A felmérések alapján elmondható, hogy a vásárlók megfontoltabban döntenek, ezzel párhuzamosan pedig felértékelődött egy-egy ingatlan energetikai besorolása. Mindemellett a “nagyon jó állapotú” ingatlanokat a magyarok többsége nem engedheti meg magának olyan állami programok igénybevétele nélkül, mint az Otthonfelújítási támogatás, ezáltal a csupán “jó állapotúak” után nőtt inkább a kereslet.
A meglévő lakásállomány ennek ellenére nem tükrözi ezt az igényt. Több felmérés és kutatás is arra az eredményre jutott, hogy a hazai ingatlanállomány siralmas állapotban van. Többek között a Takarék Jelzálogban indexe alapján a magyar lakások 90%-a számít energetikai szempontok alapján elavultnak. Ennek legfőbb oka, hogy a jelen pillanatban négy és fél millióra rúgó magyarországi ingatlanállomány több, mint 80%-a még a rendszerváltás előtt épült, és ezek átfogó energetikai korszerűsítése egy 20 ezer milliárd Ft-os beruházást jelentene. Igaz, ez a költség vélhetően meg is térülne. A vele járó felújítási hullám gazdasági, társadalmi, de energetikai szempontból is jótékonyan hatnak.
Környezetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőséggel bír az energiahatékonyság növelése, elvégre az üvegházhatású gázkibocsátás összértékének mintegy 37 %-át jelenleg az építőipar okozza, 27%-át pedig az épületek fűtése és hűtése generálja. A lakosság megítélésében pedig mára már kiemelt helyre léptek elő a környezetvédelem kapcsán az önellátó házak, az általános energiahatékonyság, vagy az olyan passzív energiahatékony megoldások, mint a napelemek.
Górcső alá vehetjük a tetőtereinket
Ilyen megoldások közt emlegethetjük fel a tetőterek beépítését vagy éppen az energiahatékony ablakok beszereltetését. Jellemző az itthoni helyzetre, hogy ugyan a magyarok 42%-a bír saját tapasztalattal, ennek ellenére sokan tartanak a tetőtér beépítésétől, és annak élettérként való használatától. Ez a legtöbb esetben elavult, rossz berögződésnek köszönhető, melyet tovább tetéz az általános információhiány és a széles körben elterjedt tévhitek. Ezek mellett arról viszont már jóval kevesebb az ismeret, hogy egy tetőtér milyen lehetőségeket kínál: kihasználható ez a tér pénzügyi, egészségügyi, energetikai de akár fenntarthatósági szempontokat vizsgálva is. Próbálván ellensúlyozni a közvélekedést, a Velux idén első alkalommal adta ki a Tetőtéri Panoráma névre keresztelt jelentését, benne számos lényeges tudnivalóval és adattal, ami utat mutathat a már meglévő, de még be nem épített tetőterek megfelelő kihasználásában, illetve a már beépítettek hatékony fejlesztésében.
A hazai megfigyelések szerint a fiatalabbak nyitottabbak a tetőtér beépítésével kialakított hasznos életterek felé, szemben az idősebb generációkkal. Még úgy is, hogy mindegyik korosztály egyértelmű értéknövelőként gondol a beépített tetőtérre, ahogy az ingatlanpiaci szakma képviselői is.
Mint említettük, a lakosság jelentős része rendelkezik saját tapasztalattal, a kutatásban megkérdezettek 42%-a élt már, vagy jelenleg is beépített tetőtérrel bíró ingatlanban illetve tetőtéri lakásban él. Jellemző adat, hogy ebből a 42%-ból csupán 7% az, aki vagy nem is rendelkezett ezzel a térrel korábban, vagy a beköltözésekor még nem volt beépítve. Összességében ez is azt mutatja, hogy érdemes a tetőterek lehetőségeit kihasználni, már amennyiben rendelkezünk vele. Ezt támasztja alá és árnyalja tovább Birkás Roland is, az Optima Ingatlaniroda értékesítési vezetője:
„Amikor egy ingatlan méretét nézzük, akkor fontos különbséget tennünk a nettó és a bruttó négyzetméter között. Ez gyakorlatban annyit tesz, hogy egy ingatlan esetében a hasznos alapterületnek számító terek mellett előfordulhatnak olyan részek, amik csökkentett értékkel vehetők figyelembe a belmagasság miatt, de a mindennapi életben kihasználható négyzetméterek. Esetenként a tetőterek is beleesnek ebbe a kategóriába, ez azonban nem feltétlen rossz, sőt, ár-érték arány szempontjából kedvező is lehet”
Sarkalatos pont a megfizethetőség
A kutatás alapján akkor igazán jelentős a tetőtér-beépítési lehetőségek után a kereslet, ha azt el lehet érni megfizethető áron.
Olyan állami program mellett, mint például a 2022-ben kifutott Otthonfelújítási támogatás volt, a megkérdezettek 18%-a örömmel beépítené tetőterét.
A kutatásban résztvevők 35%-a erre akkor vállalkozna, ha a beépítés során megfizethető és fenntartható technikákat alkalmazhatna.
További 28% pedig abban az esetben érdekelt, ha egyedi igényeinek is eleget tudnak tenni a beépítési lehetőségek.
Azok között, aki a korszerűsítést tűzték ki maguk elé, kiemelt helyen állnak a tetővel kapcsolatos projektek. A megkérdezettek 17%-a tető felújítását, 18%-a a tető szigetelését tűzték maguk elé célként. Emellett magas érdeklődés övezi az ablakok szigetelőképességével és energiahatékonyságával kapcsolatos lehetőségeket is, hiszen ez komoly hatást gyakorol az épületek energiafogyasztására és a beltéri komfortérzetre is. Energiatakarékos üvegezéssel egy épület hővesztesége akár 60%-kal is mérsékelhető, ezzel együttesen pedig pozitív hatást gyakorolhatunk a közüzemi számlák alakulására és a szén-dioxid kibocsátásunkat is visszafoghatjuk.
Ablakcserével a fenntarthatóságért
A kutatás eredményei alapján azok, a fenntartható ablakot beépítő háztartások motivációi közt első helyen, 57%-kal az energiahatékonyság szerepel. Ezt követi 54%-kal a minőség javítása, illetve 40%-kal az olyan mindennapi gondok kiküszöbölése, mint a léghuzat, a záródási problémák, vagy a szivárgás. Annak érdekében, hogy ez az ablakcsere a gyakorlatban is eleget tegyen a fenntarthatóságnak, nem tekinthetünk el a kiváló minőségtől vagy a szakértelemmel tervezett felújítási kivitelezéstől.
Átgondolt beruházásokkal közel 40%-kal is mérsékelhető a fűtés energiaigénye, összességében egy lejjebb tekert és jól programozott termosztáttal illetve jobb minőségben szigetelő nyílászárókkal az éves fűtési energiaigény csökkenthető akár 807,5 kWh-ra is 1330-ról.
Tovább fokozható az ablakok energiahatékonysága, ha ezen felül különféle hővédelmi praktikákat is alkalmaznak a lakók. Ezek közé tartoznak a redőnyök, amik sokat javítanak az ablakok hőszigetelésén, illetve ezzel a kiegészítő szigeteléssel a fűtési és hűtési szükségleten is. Kimaxolható ezek hatékonysága a napjainkban rendelkezésre álló automatizált rendszerekkel, amik adott hőmérséklethez vagy az időjárás változásához kötve működtetik az ablakok és redőnyök záródását és nyitását. Legtöbbjükkel távolról is menedzselhető a hőveszteség-csökkenés.
Beindítja vajon a beruházókedvet egy Otthonfelújítási támogatás?
A kutatás alapján egyértelműen megvan a magyarokban a fenntartható, energetikailag korszerűbb és gazdaságosabb otthonok iránti igény, ám különböző okok gátolják a cselekvést. A lakosság tartalékai kimerültek, jelenleg magas kamattal érhető csak el ezek finanszírozását lehetővé tevő fizetési konstrukció, és hiányoznak az olyan állami programok, mint a híresztelések szerint talán újjáéledő Otthonfelújítási támogatás. A támogatás 2022-es megszűnte komoly érvágást jelentett az építőiparnak.
Utóbbival kapcsolatban ugyan bíztatóak a kilátások. Az Index kérdésére nyilatkozott úgy korábban Lázár János, hogy várhatóan nem sokára érkezik egy az épületek energiahatékonyságát javító állami projekt, amivel a kormánynak szándékában áll némileg ellensúlyozni a tavalyi év végén kifutott Otthonfelújítási program hagyta űrt. A támogatás pontos kidolgozása az Energiaügyi Minisztérium kezében van, a konkrét projekt előkészületeit pedig Lantos Csaba energiaügyi miniszter még július folyamán erősítette meg.
