Még nyitott kérdés, hogy a CSOK, a babaváró vagy az otthonfelújítási támogatás milyen mértékben tartozik majd bele a kormány új támogatási konstrukciójába? Akár vásárlási, akár bérlési szándékkal is keresünk ma Magyarországon ingatlant, egyre nehezebb dolgunk van, és a szakmai szervezetek meglátásai sem bíztatóak: többek szerint haladunk egy lakhatási válság felé. A helyzet kezelésére áll elő hamarosan kész tervvel a kormány, már dolgoznak a részleteken. Az Index információi arról számolnak be, hogy több minisztérium közös munkájával készül a program.
Milyen tünetekből következtet lakhatási válságra a szakma?
Mind a lakásbérlői, mind az ingatlanpiaci oldalon kihívás Magyarországon ingatlant szerezni, és a jelek alapján több szakértő véli úgy, hogy már talán benne is vagyunk egy lakhatási válságban. Mi enged erre következtetni?
- Évek óta emelkednek az ingatlanok árai
- 20% felett van már hónapok óta az infláció (ugyan a januári 25,7%-os maximumhoz képest már csökkenőben vannak a fogyasztói árak, a 20%-os határt még mindig nem lépték át – mindemellett némely elemzők és a kormány is arra számít, hogy 2023 végére megvalósul az egy számjegyű inflációs cél).
- Egekbe szálltak a hitelkamatok (8-9%-ra a korábban tapasztalt 2-3% helyett), ez pedig szinte megbénította a piaci ingatlanhitelezést
- Már kilenc hónapja folyamatos a reálbércsökkenés, ami lakosság fizetése egyre kevesebbet ér a piacon
Összességében ez nem csak az életszínvonal csökkenésével jár, de a családok is jellemzően inkább felélni fogják a megtakarításaikat, nem pedig új ingatlan vásárlására fordítani. Milyen lehetőségek maradnak akkor a lakhatás megoldására most, hogy kifutott az Otthonfelújítási támogatás? Elegendő önerő hiányában jelenleg képtelenség ingatlanhoz jutni. Ám aki rendelkezik kellő indulótőkével, az is a hitelkamatok csökkenésére vár, azok pedig, akik egy teljes ingatlanra elegendő összeggel bírnak, vásárlás helyett szintén inkább minden sietség nélkül, komfortos alkupozíciójukból szemlélik a piacot. A lakásbérleti piacon sem rózsásabb a helyzet, ha az albérlői oldalt nézzük: a nagyvárosokban botrányosan elszállt bérleti díjakkal szembesülnek. Ha egyiket se engedheti meg magának valaki, nincs más lehetősége, mint összebútorozni a szülőkkel, rokonokkal. Minden jel szerint kiutat jelenthetne ebből a helyzetből egy a 2022-ben kifutott Otthonfelújítási támogatás mintájára indított program.
Milyen lépéseket javasol a szakma?
Mindezek dacára koránt sem mondhatnánk, hogy a szakemberek dermedten állnának a kialakult helyzet előtt, a szakma egyértelmű javaslattal él. Korábban az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozata (MAKÉSZ) is beszámolt már arról, hogy a nemzetközi mintákat követve üdvösnek tartanák Magyarországon egy bérlakásprogram mihamarabbi elindítását. Ez nem csupán a tüneteket enyhítené, de érdemben segíthetne kilábalni a válságból. De van-e tervben egy ehhez hasonló program?
Ezügyben Lázár János építési és közlekedési miniszter nyilatkozott, elmondván, a kormány több kormányülés során is elővette már a kérdést, egyelőre esetleges otthonteremtő illetve a lakhatást segítő támogatások bevezetését. Emellett több kormányzati szereplő ismerte el azt is, hogy folyamatban van egy törvénytervezet kidolgozása, mellyel a lakhatási válságot kívánják enyhíteni.
Bérlakásprogram, vagy otthonfelújítási támogatás?
Ugyan egy bérlakásprogram itthon is üdvös hatást fejtene ki, ez csak hosszútávon lenne igazán érezhető, nyilatkozta Balla Ákos, a Balla Ingatlan alapító-tulajdonosa az Indexnek. Egy ilyen program ráadásul az indításától számított tizedik évtől lenne csakérezhető a piacon, hiszen a hozzá szükséges lakásokat még meg kell építeni. Csak Budapest területén több tízezer bérlakást kéne felhúzni ahhoz, hogy jelentős hatással legyenek a törekvések.
„Ha épül például ezer lakás, az az azokba költözőknek kiváló megoldás, de az ingatlanpiac egészét nézve nem hoz érdemi változást. Mivel egy körülbelül tízéves programról beszélünk, már késésben vagyunk”
Rövidtávon a szakértő szerint olyan koncepciók jelentenének érezhető változást, mint a CSOK, illetve az otthonfelújítási támogatás. Balla arra számít, hogy az idén kivezetésre kerülő nagyvárosi CSOK-ot egy olyan támogatási program váltja fel, aminek a feltételeiben már az energetikai hatékonyság is szerepelni fog.
„Ki kell törni abból, hogy bárkinek bármilyen „vacak” ingatlanra támogatást adnak csak azért, mert gyermekei vannak. Ehelyett úgy lenne célszerű támogatni a családok lakhatását, hogy az energetikai korszerűsítéssel is együtt jár. A családok így spórolnak a rezsin, és nagyobb biztonsággal tudják fizetni a törlesztőt. Véleményem szerint egy ilyen támogatási formát lehetne felelősségteljesnek tekinteni a kormányzat részéről.”
