Magyarországon számos háztartás halogatja jelenleg a felújítást, ingatlanvásárlást vagy akár bővítést még akkor is, ha rendelkezik a terveihez elegendő megtakarítással. A kormány ugyanis több olyan projektről, köztük az Otthonfelújítási támogatásról adott hírt, amelyek az első negyedévvel elindulhatnak. A régóta visszatartott beruházások pedig nem csupán az építőiparban, de országosan is hiányt jelentenek a gazdaságban. Hogyan kezelik a hasonló helyzeteket más országokban? Kitekintésünkben a cseh, lengyel és spanyol gyakorlatot vettük górcső alá.
Mire fel a halogatás? Hol késik az Otthonfelújítási támogatás?
A népszerű Otthonfelújítási támogatás megújítását régóta lebegteti a kormány, ennek előkészületeit minisztériumi szinten erősítették meg. De a kormányzati program mellett további konstrukciókra is számíthatunk januártól. Jelenleg az Uniós források megnyitására várunk. A 10 milliárd eurós támogatás egy részét lakóépületek energetikai korszerűsítésére fogják fordítani: a kormány anno 20 ezer ingatlan felújításra elegendő uniós forrásra nyújtotta be igényét.
“Nem jó, hogy folyamatosan lebegtetik a kormányzati támogatásokat. Ezért még azok az emberek, akiknek lenne rá pénzük, ők is inkább várnak, hátha lesz ingyenpénz. Sokan persze nem is tudnak anélkül elindulni”
– nyilatkozta Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének (MCSTE) elnöke. “Úgy gondolom, hogy ha komolyan gondolja a kormány ezt a támogatást, akkor konkrétumokat kellene mondania, hogy az emberek fel tudjanak rá készülni, és ne kapkodás legyen, amikor esetleg megjelenik”
Most is sokan várnak az otthonfelújítási támogatásra vagy más ingyen pénzre és halasztják el azokat a beruházásokat is, amikre volna lehetőségük – dacára annak, hogy minden egy energetikailag elavult otthonban élni folyamatos veszteséget jelent. Gulyás István arra is rámutatott, hogy a megigényelt forrás 20 ezer ingatlan felújítására elegendő, holott ennél jóval több családi otthonnak lenne szüksége rá: további 80-100 ezer lakás és ház szorul rekonstrukcióra. Az építőiparnak szintén minél több megrendelésre lenne szüksége.
Hogy újítanak más országokban?
Csehország hozzávetőlegesen 1,5 millió családi házának évente 1,4%-át újítják fel. Általánosan elmondható, hogy 30 évente szükséges egy családi házat felújítani, ennek a cseh otthonok jelentős hányada nem tesz eleget és nincs korszerűsítve. Mélységi korszerűsítésre 2014 és 2018 között csupán az egylakásos lakóépületek 20 százalékánál került sor.
A kormány ennek megfelelően célul tűzte ki, hogy 2030-ra a fenti 20-ról 85 százalékra emelje a mélyfelújítások arányát, illetve az éves felújítási arányt is 3%-ra kívánják emelni.
Lengyelország még 2022 elején léptette életbe a klímasemleges gazdaság jegyében az „Épületek felújításának hosszú távú stratégiáját (DSRB)”. Ez afféle ütemtervként funkcionál mind rövid, mind hosszútávon a lengyel épületfelújítások és hőtechnikai korszerűsítés tekintetében. A stratégia keretében az ország minden épületéről felmérés készült, és a kapott kép igazolta is a beruházások szükségességét: az épületek magas hányada szerepelt rosszul energiahatékonysági szempontból – különösen igaz ez az ezredforduló előtt épült ingatlanok esetében.
A felmérés kiegészítő adatait a 2021-es népszámlálás szolgáltatja. Ez alapján Lengyelországban 15,3 millió otthon található közel 6,9 millió épületben, melyekből 6,3 családi ház. Utóbbiak esetében változatlanul a szilárd tüzelésű kazánok jelentik az elsődleges hőforrást.
2050-ig körülbelül 7,5 millió hőtechnikát korszerűsítő beruházás megvalósulására számítanak, melyekből 4,7 millió mélyfelújítást jelent, ide sorolva az időbeli szakaszos hőtechnikai korszerűsítéseket is.
A stratégia úgy számol, hogy éves szinten 3,8 százalék körül alakul majd a korszerűsítések üteme, mindaddig, míg 2050-re az épületek 65 százaléka az 50 kWh/négyzetméternél nem magasabb EP-indexet is eléri. Ennek érdekében több kormányzati program is ösztönözni igyekszik az átfogó hőtechnikai korszerűsítéselet. Köztük a két legnépszerűebb a “Meleg lakás”, illetve a “Tiszta levegő” néven elterjedt programok.
Spanyolországban a helyzet nem túl rózsás. A lakások jelentős hányada igencsak elavult, ennek megfelelően siralmas energiahatékonysággal. Számos EU-s tagállamot alulmúl ez az állapot, sőt az EU-s átlagnál is gyengébb eredményt könyvelhetnek el ezzel a spanyolok. Gyakorlatilag minden 2005 előtt felhúzott épület beleesik ebbe a kategóriába.
A lakóépületek 50%-a, összesen 9,7 millió ingatlan 1980 előtt épült, de összességében is legalább 17 millió lakás szorul felújításra. Ráadásul olyan energetikai korszerűsítést, ami több, mint 60%-kal javítaná az energiahatékonyságot, csupán az épületállomány 0,2%-ánál rendelnek el. Ez csupán 30 ezer épület felújítását jelenti évente.
A kormány vállalása, hogy 2026-ig 500 ezer lakást újítson fel, és az EU Next generation alapjából el is különített erre a célra 6,8 milliárd eurót. Ez az ígéret és a ráfordítandó keret az épületállomány mindössze 2%-ára elegendő. A 2050-ig vállalt klímasemlegességi célkitűzés azonban megkövetelné, hogy az ország 2030-ig további 300 ezer lakás korszerűsítését valósítsa meg éves szinten, mindezt 20 éven át.
